Kis lurkók naplója

Idén izgalommal tele vártam a Mikulás bácsit, és többször is találkoztam vele.

Egy hét csíki vakációzás után és anya második munkanapján reggel még mit sem sejtve indultunk a bölcsibe. Aztán délután anya figyelgette a szemeimet, hogy valami nem stimmel. A vacsoránál orbitális nyafogást vágtam, fürdés végén pedig vacogásban törtem ki. Gyors és erőszakos, de nem túl sikeres lázmérés után kiderült, hogy biza belázasodtam...

Akkora nagylány lettem ebben a hónapban, hogy már bölcsibe járok!

Ismét voltunk Kolompos koncerten, és most is nagyon fel akartam menni a színpadra.

Meglátogatott minket Csabi, útban Amerikába. Mókáztunk egy jót, aztán meg minden repülőre rámutogattam, és mondtam, hogy ott repül Csabi. Délután már nem volt más választásunk, kimentünk a ferihegyi emlékparkba repülőket nézegetni.

Pénteken lezárult a két hetes beszoktatási idő, de én már csütörtök óta teljes napot vagyok bent anya nélkül, reggelitől uzsonnáig.

Október 1-től bölcsis gyerek lettem!

Hétvégén Mihály napi búcsút tartottak Kispesten. Délután mi is kinéztünk.

Ismét elsuhant két hónap, pedig még most ünnepeltük a szülinapomat.

Idén is akkor mentünk el nyaralni, amikor mindenki hazatért, és bölcsibe, oviba meg suliba járt már. Megjött az ősz, mi meg elhúztunk melegebb éghajlatra. Vagyis azt hittük így lesz, de idén nem volt kánikula.

Egy szép nyárivégi napon elindultunk a Budai hegyekbe. De nem akárhogy!

Kihasználtuk a hosszú hétvégét és a jó időt, és megnéztük milyen a Szelidi tó.

Bizony, bizony, eljött egy újabb év, és július 29-én 12,2 kg-al és 90 cm-el két éves lettem :o)

Miután kibuliztuk magunkat az esküvőn és megünnepeltük apa szülinapját és Edi nénje diplomaosztóját, itthagytuk őket, és elmentünk Csíkba mamával és tatával. Így a második szülinap előtti hónapot jórészt Csíkban töltöttem.

Egy esküvő utáni forró napon, fáradtan ünnepeltük apa szülinapját és Edi nénje diplomaosztóját.

Esküvőn voltunk, és én rendkívül jól éreztem magam. Aludni is csak két órát aludtam, s aztán kijelentettem, hogy menjünk vissza táncolni. Így hajnal 3ig buliztam :o)

Megnéztük a Tropikáriumot. Ennyi halat meg életemben nem láttam!

Egy szombati nap a barátokkal...

Már a második szülinap előtt járunk egy hónappal! Továbbra is sokat csacsogok, és vannak jókedvű, anyakímélő napok, és rosszkedvű anyakikészítő napok. Még mindig sok az ugri-bugri és az "ededű!" (egyedül).

Anya már a hét elején bejelentette, hogy megyünk majd Dávidkához, én meg már aznap délután akartam indulni hozzá, majd másnap is, de aztán anya szerencséjére feledésbe merült mígnem elérkezett a nagy nap.

Ricsi két éves lett. És meghívtak a zsúrjára. Azóta is sokat emlegetem!

Edi nénjét is felköszöntöttük!

Bár még nem utaztam vonaton, de azért megnéztem párat, sőt mozdonyban is voltam, meg hajtányon is ültem, és kisvasúton is :o)

Duma, duma, duma, ez jellemzi a 22. hónapot is :o) Na meg az uddi-buggi (ugri-bugri).

cüjinapot, anya!