Egy hét csíki vakációzás után és anya második munkanapján reggel még mit sem sejtve indultunk a bölcsibe. Aztán délután anya figyelgette a szemeimet, hogy valami nem stimmel. A vacsoránál orbitális nyafogást vágtam, fürdés végén pedig vacogásban törtem ki. Gyors és erőszakos, de nem túl sikeres lázmérés után kiderült, hogy biza belázasodtam...
Másnap reggel is meleg voltam. Itthon maradtunk, mert "betegen sajnos nem lehet bölcsibe menni" - mondta anya. Elkezdődött a küzdelem a lázmérés és gyógyszerek ellen. Elég harciasan vívtam a csatát, anyának nagyon nehezen ment a dolog, de ahogy haladtak a napok, egyre erősebb lett, s a végére már kompromisszumokat is tudtunk kötni. Én tettem be a lázmérőt, én fogtam, és közben az elmúlt idők videóit néztük. Ha kaptam választási lehetőséget, hogy kúpot vagy szirupot szeretnék, akkor a szirupot választottam, és ímmel-ámmal be is nyaltam valahogy. 4 napig volt magas lázam, s az első 3 nap nem igen tudtuk teljesen lehozni semmivel, még kombinálva se. Aztán amikor hirtelen elmúlt, lenáthásodtam és -köhögősödtem. Akkor meg az orrspray, orrcsepp, zsebkendő és orrszívás ellen küzdöttem minden erőmmel, de a végére azért itt is betörtem valamennyire.
A doktornénitől viszont továbbra is nagyon félek, és mindent megteszek, hogy ne tudjon megvizsgálni. Így aztán ketten fogtak le, hogy egyetlen századmásodpercre rápillanthasson a torkomra, és ebből ő úgy vélte, hogy tüszős mandulagyulladásom van. Hát azért nem mert volna megesküdni rá, de azt mondta, hogy fehér pöttyöket látott. Megkaptam életem első antibiotikum receptjét, és attól se voltam elkápráztatva.
Aztán, amikor elmúlt a láz, de jött a nátha, elmentünk a Heim Pál kórházba a hétvégi ügyeletre. Anyával átbeszéltük a dolgokat:
Én: "Mica sí a doktónénitőj!"
Anya: "Sírhatsz ha szeretnél, de engedd meg, hogy megvizsgáljon."
Én: "Mica anya öjében űj!"
És így valahogy nagy nehezen, sírva, de csak kicsit ellenkezve hagytam, hogy megvizsgáljanak.
Jó másfél hetet voltunk itthon, s a végén már mondtam, hogy hiányzik a gondozónéni, és a gyerekeket is sokat emlegettem. Anya pedig kivett közben két nap szabit, amikor bement dolgozni és megszusszanni.
Azóta ismét bölcsizek, s bár az 5. nap kissé taknyosan jöttem haza, szerencsére nem betegedtem le, így a hétvégi kúrálás után folytatjuk a bölcsibe járást.
