Ismét eltelt egy hét, és már a 27. betöltött hetet tapossuk (illetve rugdossuk :o)) Már a harmadik trimeszter küszöbén állunk!
Belső szerveim és a csontjaim és izomzatom is tovább fejlődnek, illetve az agyam térfogata is nagy növekedésnek indul most, 400-500%-kal is nő, az energiám legnagyobb része ide irányul. Egyre erősebb leszek, bár az immunrendszerem még éretlen.
Mostmár tudok pislogni is. És állítólag az arcom már most úgy néz ki, mint ahogy fog, amikor kibújok. A 31. héten megyünk 4D UH vizsgálatra, akkor majd anyuék is megcsodálhatják a szép pofikám :o)
Mozogni még mindig nagyon szeretek, nincs is ennél jobb dolog a világon :o) Bár a helyem mostmár egyre jobban kezd szűkülni - úgy tűnik mégis csak kinövöm egyszer ezt a jó kis lakást... De most még igyekszem kihasználni a térbeli lehetőségeket, és rugdalózok még amerre csak bírok :o) Szeretem mikor anyuék rajtam mulatnak, jól elszórakoztatom őket ;o)
A gyors növekedésemnek és az egyre több energia szükségletemnek köszönhetően anyu állítólag fél kg-t fog hízni mostantól hetente. Nagyon kíváncsi rá, mert eddig nem nagyon billent ki a mérleg mutatója, pedig minden héten nézi, hogy na mostmár biztosan... Pedig hát én igyekszem! Meg ő sem tagad meg tőlünk semmit, még az édességet sem :o) Legutóbb egy doboz Magnumot szerzett be, hogy legyen otthon kéznél :o) Igaz még a jó múltkori nutella is ott árválkodik, és már csak a palacsintában esszük. Persze nem baj, ha nem hízik el túlságosan, maradjon csak csinos az én anyukám, de ő már nagyon bizalmatlan a mérleggel, szerinte csal... Szóval kíváncsian várjuk azokat a heti fél kilókat :o)
Állítólag most 1 kg-t nyomok már (teljes hosszom 37 cm körül van), de ehhez még hozzájön a magzatvíz, a lepény, anya megnövekedett vérmennyisége (ami 30-50%-kal lehet több az átlagosnál), így már jóval nehézkesebb a kiálló nagy kemény pocakkal közlekedni. A kezdeti tempó sajnos jóval alább hagyott, és egyik napról a másikra anyu lestrapálódott. Bocsi, drága anyukám ;o)
Én most úgy nézek ki mint egy öregasszony... Múltkor már komolyan elgondolkodtam a ránctalanító krémeken, de azt mondják, csak a magzatvíz miatt van, sokat áztatom magam. Állítólag ha kibújok kisimul majd. Na de csak emiatt nem akarok sietni.
A hét legnagyobb híre viszont az, hogy megvan a babakocsim!!! Anyuéknak nagyon tetszik, és nagyon örülnek neki, hát még én! :o) Remélem valóban szép és jó, kényelmes lesz meg minden, különben nem ülök ám bele!! ;o) Sokat gondolkodtak, nézelődtek, mérlegeltek, anyu még táblázatot is készített a három kedvencről, hogy mindent össze lehessen hasonlítani, és végül azt vették meg, amibe beleszerettek. Fontos volt, hogy könnyű és kicsi legyen, és főleg, hogy minél kisebbre (pláne esernyőre) csukható legyen, különben a pinduri csomagtartóba nem férne be. Hát így is éppen befér a váz, úgyhogy törhetik majd a fejüket, hogy a sok csomagot hogy is pakolják be mellé meg mellém :o) Így döntöttek végül a Giordani 3per8 mellett, amiből sikerült is beszerezni a Safari Brown színüt, bár mindenhol csak két másik színben láttak. Dehát ami nekünk való azt meg is kapjuk, nem? :o) Aztán kiságyat is néztek, de azt még nem rendelték meg. Majd hamarosan az is meglesz! De jó, hogy így készülnek :o) A szobámat el kezdték "lomtalanítani", helyet adnak az én dolgaimnak, és már tervezik a színeket, és a megoldásokat a design-ra :o)
Hát így vagyunk most :o)
Szép tavaszi napokat mindenkinek!
