Ebben a hónapban is sokat gyógyultam az ovi és tesó sokkból, egyre kedvesebb és vidámabb vagyok újra. Juppiii :o)
Az oviba mostmár teljesen beszoktam, nincs reggeli hiszti, nincs szomorkodás, nincs "nem akarok oviba menni", viszont minden este elmondom anyának, hogy én nagyon szeretem a két Gabi nénit (óvónénik) és Erika nénit (dadus néni).
Esztert nagyon szeretem, egyre kevesebb a féltékenységi roham, bár azt még mindig nem tudom megállni, hogy ne szorongassam Esztert és ne dúrva puszikat adjak neki, de ez már inkább csak abból adódik, hogy a szeretetemet is, mint minden mást túl erősen nyílvánítom ki.
Így mondhatjuk, hogy a hónap végére már egész jól rendbejöttem lelkileg, bar azért még vannak napok amikor ki kell engedjem a gőzt, de látjuk a fényt az alagút végén!
Egész hónapban a karácsonyra kapott két társasjátékkal játszottunk (Bogyó és Babóca meg főleg a teknősös játék), illetve memória kártyáztunk. De nagyon sokat szerepjátekozok is: főként az oviba menést játszom el számtalanszor (én vagyok az anyuka vagy az óvónéni, anyáék meg a gyerekek, és mindig mondom, hogy most sírjanak, most ne sírjanak, most mondják azt, hogy aludtak, most azt, hogy nem aludtak), de már iskolásat is játszok (ilyenkor összepakolok egy szatyorba mindenfélét, az iskolában meg előveszem a mesekönyveket és tanulok olvasni, vagy tanítom a gyerekeket). Én mindig óvónéni, tanítónéni vagy anyuka vagyok, anyáék meg a gyerekek.
Sok előadast és hangversenyt is tartok anyáéknak. És gyakran névtáncra (= néptánc) járok, a fél délutánt áttáncolom vagyis inkább ugrálom otthon.
A karácsonyi énekek még januárban is tarolnak. Folyton ezeket dùdolgatom, s este is ezeket kérem anyától lefekvéskor.
Gyakran rajzolok 9-est (bár fordítva szoktam, de most február elején sikerült jól rajzolni), és mindenhol észreveszem az O és V betűket. Illetve folyton mondogatom a betüket és szavakat amik olyan betűvel kezdődnek (pl. V mint Viki). Igaz nem helyesen mondom, mert úgy szoktam, hogy "Ti betű, mint titok", vagy "Fü betű, mint fül", stb.
Az oviban nagyon menő most a tetkó, amit én csak teszkónak hívok. Kaptam már Lilitől is meg Sárától is, nagyon tetszik :o) Én meg lufikat adtam nekik cserébe.
És egy kedves történet az oviból, amit nem is meséltem el anyáéknak, hanem másnap mondta apának a hosszù hajù Gabi néni: Játék közben egyszer csak megszólítottam mindenkit: "Figyeljetek!!" És elénekeltem a gyerekeknek az "A kis Jézus megszületett" éneket, aztán meghajoltam, ők megtapsoltak és ment tovább a játék.
Képek:
Festegettem a papírra, aztán magamra (persze, titokban) :o)
Csöre mamáékkal
Jó kedvű vacsora (nem mindig veszekedéssel végződik...)
Kukk
Rajzaim:
Ezt a mikulás csizmát még decemberben készítettem az oviban
Betlehemi istállóban József, Mária és a kis Jézus
Még egy betlehemes (középen Jézuska, jobbról Mária, balról Jözsef)
Család címszóval lerajzoltam anyát az oviban - amikor anya kérdezte, hogy miért csak ő van a képen, ezt válaszoltam:
"mert akkora vagy, hogy mi nem fértünk már oda" :o))
Családunk
Cica
Voltak nálunk Bencéék. Gondoskodóan figyeltem rá, mert még nem tudja, hogy mihez szabad nyúlni és mihez nem, és hogy mit vehet a szájába.
Videók:
Az új évet is sütögetéssel kezdtem
Ez a tél nem is tél :o(
Amikor ki akar jönni a gőz...
