Hát nagyon gyorsan eltelt ez a hónap is, szerencsére jó idő volt és továbbra is sokat játszótereztünk.
De voltunk ám babakoncerten is és Ringatón, rossz idő esetére is készülünk színvonalas programokkal. A zenével való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni... Én már odabent a pocakban elkezdtem, s azóta is végigkíséri a napjaimat.
Egyre több szót mondok már, ellopom anyáék mondataiból és előszeretettel használom őket. Lássunk csak párat, amik most így hirtelen eszembe jutnak: hainnya (harisnya), hoppá, dúúú (bumm), hahó, huhh, húha, há (háp - háp), huhhú (bagoly csinálja), ssssss (kígyó sziszegés), mmmmm (múúú), atta (azta!) etti - atti (ezt is - azt is), tittatt (csitt-csatt --> etetőszék csattjai) és így tovább...
De ami a legfontosabb! Énekelni is tudok ám :o) Koki-koki tete (ebből aztán kuki-kuki tátá lett), vagyis kicsi kutya tarka. Először csak a dallamát dúdoltam, anya meg figyelgetett, de csak véletlennek gondolta, így muszáj volt bebizonyítsam, hogy ez igenis tudatos, én már énekelek!! Anya csodálkozik, hogy miért pont ezt éneklem, hisz nem is szokta ezt olyan gyakran énekelni nekem, de az én eszem vág mint a borotva, egyszer meghallok valamit, elraktározom, aztán hirtelen előveszem.
Így van ez a "Van valami, nincsen semmi" játékkal is, amit Vera mama tanított még valamikor régebben. Aztán egyszer csak most 15 hónaposan, ha valami elfogy (pl. az étel a tányérból), vagy valami üres, mutatom a kezemmel, hogy "nincsen semmi".
Anya munkatársai ismét meglátogattak Ricsikével együtt:
Hógolyó
Cipőhúzás
Ernő papa elővette apáék mini bútorát :o)
Lukafai búcsúban társasoztam
Szeretem Csöre mamát
Azok a fények...
Azok a lufik...
Mókuska
Gyí paci, paripa
Lámpajáték
