De most bepótoljuk...
Első 6 hétben volt egy egy-személyes felmentő seregünk... Anyának is nagy segítség volt, de nekem is!
Anyát teljesen felmentette a házi munka alól: főzött, mosott, takarított, vasalt, bevásárolt. De még pszihológusként is helyt állt! És ha már túlságosan lefárasztottam anyát, még a bébiszitter szerepébe is szívesen bújt (naná, hogy szívesen, hiszen rólam van szó ;o)).
Nekem pedig jól jött a kimerült és ideges anya helyett egy nyugodt, szerető, mosolygós nagynéni.
Így szeretgetett engem Ő:
És mindezek után ő lett az egyik keresztanyukám :o)
KÖSZÖNJÜK BIBI NAGYNÉNI!
Mióta pedig csak úgy lelépett és jól itthagyott a kimerült anyukámmal, Edi nagynéni vette át a frontot, és ő visz néha egy-egy babakocsis körre, hogy anyut pihenni vagy tevékenykedni is engedjem:
KÖSZÖNJÜK EDI NAGYNÉNI!
