Hát ez is elérkezett, és én még mindig nem bújtam ki.
Pedig minden nap várnak már... Anyunak annyi jóslója van már, és néha olyan erősek, hogy lassan naponta hiszi azt, hogy mindjárt szülünk.
Kánikula és hőségriadó még mindig van, de holnapra hideg frontot jósolnak, és teli hold is lesz hétvégén. Azt mondják, ezek kicsábítják a babákat...
Én azért még köszönöm szépen, jól érzem magam idebent, néha úgy beindulok, hogy anyu nem is tudja eldönteni, hogy épp hisztizek, vagy búcsúbulit tartok, vagy csak a hasfalán akarok kibújni. Mutogatják nekem az utat, hogy lefele kellene menni. Dehát én azt nagyon jól tudom, szoktam is ám anyut lefele nyomni rendesen.
A minap voltunk a 39 hetes kontrollon is a fehér köpenyes bácsinál, CTG közben majd lerúgtam anyu hasáról a tappancsokat, erősen kellett tartsa :o) Ez a vad aktivitás meglátszott a papíron is, ahol olyan össze-vissza mentek a görbék, hogy senki nem mondhatta volna azt, hogy bármi baj is lenne velem. Na meg anyu fájásait is sokszor felrúgtam a maximumra, de máskor is középen voltak legtöbbször, persze mondták neki, hogy az én mozgásom miatt legfőképpen.
Anyu méhszája viszont még mindig változatlan a 37 heteshez képest, pedig olyan szépen indult, dehát én itt makacskodok bent. Bár azzal vígasztalják, hogy nagyon sokan teljesen zárt méhszájjal érkeznek a szülőszobára. Meg a bácsi azért most is nagyon dícsérgette, hogy igen szépen állunk. Ha viszont keddig nem bújok ki, naponta kell járjunk majd a kórházba CTG-re és keringés mérésre, aminek anyu annyira nem örülne.
És ami miatt kissé letört és megijedt: a bácsi bejelentette, hogy másnaptól (vagyis már tegnaptól) jövő péntekig vidéken szabadságol (talán a Balatonon), így most anyu nagyon izgul, hogy hogy is lesz... Nem érti, miért pont most megy oda, mikor hétvégére hideg frontot mondanak, és még a Balaton átúszást is elhalasztották az időjárás előrejelzés miatt. Na de reménykedik, hogy ha végre rászánom magam, hogy kibújjak, akkor elérik őt, és azon nyomban szárnyal hozzánk. Pláne ha tényleg a hétvégi hideg front és teli hold segít majd rá a dolgokra... Mert akkor özönleni fognak a nénik szülni a kórházba, és egy ezer felé szaladgáló ügyeletes orvos és szülésznő kombinációnak nem örülne anyu... Úgyhogy tessék nekünk nagyon nagyon drukkolni, hogy minden rendben legyen!!!
Egyébként eddig ez a hét nyugiban telik, csak fulladozunk a melegben, bújkálunk a nap elől, izzadunk mint a lovak, hűtjük magunkat, majd hőgutát kapunk főzőcskézés közben a konyhában. Ismerkedek a nagynénim hangjával is. És hát próbálnak kicsalogatni engem. Éneklik nekem, hogy csiga-biga gyere ki, ami nem igazán hat meg, hisz nem vagyok én csiga...
Nálam sem történik már különösen semmi itt az utolsó hetekben, hiszen szépen kifejlődtem már. Mostanra már a tüdőm is teljesen érett. A magzatszurok meg már ott várakozik a beleimben, hogy születés utáni első 2 nap távozzon (szigorúan csak akkor lurkó, idebent még nem szabad!!). Ez egyébként az emésztőszervek által kiválasztott anyag, magzatpehely, és a bél faláról levált sejtmaradványok. A magzatvíz még mindig 3 óránként cserélődik, ez még a vajúdás alatt is így lesz amíg el nem folyik.
Az okosok szerint pedig ezen a héten kb. 50 cm és 3200 gr vagyok.
Így fagyiztunk a 39. hét elején (tévedés ne essék, mindenki fagyizott, csak anyu mindig lassan eszik):
