A dacolás, a verekedés, a mindenen való kiakadás és az esti sok sok sírás elalvás előtt nem nagyon hagyott alább...
Viszont bújnak a hátsó fogaim alul, így a dackorszak és a kistesó érkezése mellett ez is fokozza a nyűgösséget bennem.
A szókincsem lassan-lassan gyarapodik: decemberben már a "csüccs" szót is el kezdtem használni, s apának is mondtam, amikor anya hívta enni, hogy "apa csüccs", aztán Szilveszterkor már azt is mondtam, hogy "mama", éppen amikor anyáék mesélték Reniéknek, hogy a papát mondom, de a tatát és mamát még nem, és januárban, amikor leesett a hó, azt is mondogattam, hogy "ott a hó". Anya cicijére mindig mondom, hogy "baba hamm". És egyik nap leültem anyáék mellé szoptatni, és Vera mamát is hívtam a másik babámhoz szoptatni: "mama! baba hamm!" és mutattam a babámat a kanapén. Amikor letette egy idő után, rászóltam, hogy szoptassa csak tovább: "mmm (morogtam fejet csóválva)! baba hamm!"
Ha tejet kérek, akkor mondom, hogy "má! nyamm!má!" és mutatok a hűtőre vagy a bögrére. Ha meg enni vagy inni kérek, akkor azt mondom, hogy "hamm nyamm".
Egy januári napon azt is mondogattam, hogy "shű", de anya nem jött rá, hogy mit akar jelenteni. Mica viszont felkapta a fejét, és kérte, hogy kétszer mondjam ki egymásután, így lett "süsűűű".
Eltanultam az "áu"-t is, használom is rendesen a legkisebb koccanásra is, vagy amikor gumizzák a hajam :o)
Aztán január közepe táján el kezdtem mondani olyan érdekességeket, mint "tepte", "kaka", "tittáá", "teccső" (utóbbi se "tessék"-et se "kettő"t nem jelent) és ezekhez hasonlókat, és csak ismételgetem értelmes fejjel, de anya sehogy sem érti mit akarok velük mondani... Bármilyen szóra kérdez rá, én csak rázom a fejem, és mondom, hogy "nem".
Ééés már Bibi nénje is örülhet, mert a Bibi-t is kimondom jan. 22-e óta! (Anya és mica még mindig türelmesen várnak...)
És egyik január eleji estén a nagy örömködésben nem figyeltem oda, és véletlenül kapaszkodás nélkül kezdtem két lábon ugrálni, pedig még sose mertem csak kapaszkodva. Persze mikor anya szólt, rögtön abbahagytam, és nem akartam megismételni, de most a hónap végefele, még néha-néha megfeledkezek magamról, és ugrálok kapaszkodás nélkül.
Sokat babázok továbbra is. A Dani ruháiba szeretem öltöztetni a babáimat, és én is sétálgatok vele, tologatom egy helyben a babakocsit, rázogatom a csörgőt neki és mondogatom, hogy ssss, meg rázogatom, és ringatózok vele, mint ahogy Danival szokták. Aztán ha elaludt, elviszem és leteszem valahová, ahová Danit is szokták, s ha hangoskodnak, rájuk szólok, hogy "cssss!! baba!!". De Daninak is sokat rázom a csörgőt, susogok és énekelek neki :o) Simogatom, puszilgatom, szeretgetem, és jól megrendezem, van minden, jó is, rossz is.
Kicsit letaknyosodtam, és orrfújásnál anya mindig mondja, hogy hangosabban fújjak, úgy, hogy apa is meghallja a munkahelyén. Azóta minden orrfújásnál mondom, hogy "apa".
