Még mielőtt elillant a nyár, legurultunk a tengerre.
Viniscebe tartottunk, a kis halászfaluba, nem messze Trogirtol.
Szokás szerint este indultunk, hogy én jól bírjam az utat és CSENDBEN tudjunk haladni :o) Sokszor felébredtem, nem sikerült valami jól aludni, de amíg autópályán mentünk, dícséretreméltóan csücsültem, és csendben nézelődtem míg visszaaludtam. De aztán lementünk az autpályáról... Szerencsére nem utaztunk már sokat, napkeltére meg is érkeztünk. Aztán nyomtam anyáékkal egy röpke 40 perces szundit, majd anya vihetett sétálni a partra. Mivel a víz nagyon csábított, felugrottunk a strandos cuccokért, és csobbantunk is egyet, míg apa húzta a lóbőrt. Nagyon örültem a tengernek :o) Szerettem a sok pancsolást, nem bírtam kivárni a reggelizést, ebédet, készülődéseket, mentem és könyörögtem, hogy vigyenek már pancsolni! A kavicsos partot is nagyon szerettem, száguldottam a sok kavicson, mint a villám, utolsó délután pofára is estem :o( Nem történt nagy baj, csak olyan lett az arcom, mintha kocsmai verekedésbe keveredtem volna, és letörött a fogamból egy picike darab. Hmmm, nem tartott sokáig... Még szerencse, hogy pár év múlva lecserélődik...
Voltunk kirándulni is, Primostenben, Trogirban, fürödtünk a szomszédos Marinában is, és jókat ettünk.
Hazafele pedig meglátogattuk Dávidkát és keresztszüleimet Crikvenican, majd onnan indultunk haza este. Hazafele bezzeg úgy végigaludtam az utat, hogy meg érkezéskor se ébredtem fel, pedig apa sokat csörgött-zörgött, csapkodott, mire felpakolta a sok cuccot. Anyának pedig nem volt szíve felébreszteni, így aludt velem meg a kocsiban két órát, és talán először megváltásnak érezte az ébredésem :o)) Megfagyva, elzsibbadva száguldottunk fel a jó meleg lakásba, hogy aludjunk még egy kicsit :o)
A többiről meséljenek a képek és videók:
Képek itt (ugyanis nehéz volt válogatni, ilyen sokat meg nem tölthetek fel ide).
Lubickolunk:
Egyik reggel jó nagy zuhé volt, így késve indultunk Primostenbe, de ahogy elvonult, jött is vissza a nagy kánikula:
Azok a csiptetők...
Nyamm-nyammm!
