Üdv lurkókuckóból a betöltött 19. hetemen! Mit is mesélhetnék...
Jól érzem magam a tágas házikómban, mindenem megvan idebent ami kell. Igyekszem kihasználni ezt a nagy helyet, mert olyan gyorsan növekszem mostmár, hogy ha így haladunk eljön az idő, amikor szűkös lesz már a kuckóm. Szeretek mozogni, és tetszik, hogy így kommunikálhatok anyuékkal, akik kintről figyelnek engem :o) Bár be kell hogy valljam, ez a mai nap inkább lustálkodással telik, de azért igyekszem néha jelezni anyunak, hogy még itt vagyok és jól vagyok :o) De most olyan újjszopó, ásító, szundizó kedvemben vagyok inkább...
Szépen növekszem, teljes hosszom az okosok szerint már kb. 23-25 cm, a fenekemtől a fejem búbjáig viszont nem nagyon van változás, az még mindig 15-17 cm. Viszont már 24 dkg körül van a súlyom. Egyesek egy huszonnéhány dekás trappista sajthoz hasonlítanak, mások egy almához. Hát maradjunk annyiban, hogy én lurkó vagyok!
A számban is változások vannak, a tejfogaim kezdeményei mögött már ott bujkálnak az igazi fogaim kezdeményei is, hogy ha majd a fogtündér ellopkodja a fogaimat, legyen mivel pótolni őket (úgy sem tól ki velem!!).
Ha kislány vagyok, akkor már a petefészkemben is megjelennek a peték kezdeményei, méghozza több millióan, hogy majd egy szép napon, ha eléggé kiokosodtam, az én pocakomban is feljődhessen valaki, mint most én itt az anyáéban :o)
Az agyam is szépen fejlődik, már annyi az idegsejtjeim száma, mint a felnőtteké, bár még fejlődniük kell. Okos ember leszek én is majd, de nem nagyokos! :o) Ennek köszönhetően már sok mindent érzékelek a kinti világból, a zajokon kívül az erős fényt is, de még egyik sem tetszik...
A bőröm is változik: ráncosodik, pihésedik és valami fura anyag is kezdi bevonni, amit állítólag magzatmáznak hívnak.
Hát így vagyunk mi most, nyugisan :o)