Halihoo!! Csíkból jelentkezek még mindig! Anyura ráhoztam a frászt a héten...
Elkezdett fájni a hasa, éjszaka is többször felébredt rá, így aztán másnap gyorsan dokit kerestek a nagy ijedtségre. Sokáig kellett várni, este 11kor jutottak be, de megérte várni :o)
Mindent rendben találtak, a fáradtságra (hosszú utazás, másik időzóna+óraátállítás, aminek következtében aztán anyu éjjel 2kor még malmozott, na meg ez a fránya időjárás: egyik nap tavaszi napsütés, másik nap téli hideg szél esővel) írták a görcsöket, de azért anyu kapott egy szurit a fenekébe, hogy legyen egy kis üröm is az örömben ;o)
Cserébe, a fehér köpenyes néni alaposan megnézett engem is ultrahanggal, így már nagyi is "élőben" csodálhatott. Mivel apa most nem volt, és csupa nő vett körül, most nem voltam szégyenlős sem, és mivel annyit dícsért a fehér köpenyes néni is, hogy mindenem milyen szép formás és tökéletes, így többször is megmutattam a micsodám, így aztán volt nagy örömködés :o) A fehér köpenyes néni még fel is tett pár felvételt cd-re, hogy apa is láthassa kicsoda és micsoda is vagyok én :o)
Mikor apa jött értünk kocsival, anyu már úgy fogadta, hogy gratulál apukának a kislányhoz :o) És ezt bizony nem szánta áprilisi tréfának! :o) Igen kérem szépen, egy igazi kisasszony lakozik anyu pocakjában, mostmár kitárulkozom :o) Reméltem, hogy apu nem fog azért haragudni rám, de jó fej volt, mert vicceskedett, szerintem jól megleszünk :o) Majd belopom magam a szívébe ;o)
A fehér köpenyes néni megmérte mindenem, és igazolta a fehér köpenyes bácsi sejtelmeit, hogy néhány nap csúszás van az elsőre kalkulált dátumhoz képest; most júl. 30-at mondtak anyának az eddigi júl. 27 helyett. Na de majd én eldöntöm mikor is akarok érkezni :o)
Szóval az ápr. 1-ei méreteim alapján már bő 578 gramm-ot nyomok, és 22 hetes 6 napos hölgyike vagyok :o)
És akkor íme néhány felvétel a vizsgálatról...
Nyújtózkodok anya kedvéért:
Orrot törlök apa kedvéért:
Puszit küldök az olvasók kedvéért:
