Ebben a hónapban nagyon sokat fejlődtem értelmileg. Mindent megértek, mindenre reagálok (persze csak ha kedvem van hozzá).
Pl. ha anya mondja, hogy motorozzunk, én már szaladok is a motorhoz. Ha kérdi hol a labda, futok a labdához. Ha mondja, hogy a hátam mögött még van két karika, én megfordulok és felveszem őket. Ha kér valamit hogy vigyek oda neki, megyek érte, és hozom neki. Ha a lányok szólnak, hogy gyere Dani, én rögtön abbahagyom amit csináltam, megyek és megfogom a kezüket. Nagyon szeretek velük mindenfélét csinálni :o)
Az etetőszékkel továbbra se vagyunk jó barátságban, akkora perpatvart tudok csinálni ha be akarnak ültetni, hogy ha nagy nehezen mégis sikerül beültessenek, akkor se tudnak megetetni, úgy kiborulok... és úgyis ki kell vegyenek a végén. Így sokszor eszek jövés-menés közben, amit anya még az első gyereknél biztos nem engedett volna meg, de én már a harmadik vagyok, bibibííí :o) És mivel alkalmazkodnom kell a nagyokhoz, rohanni egyik oviból a másikba, nincs idő bármikor enni... Ráadásul még mindig rossz evő vagyok... Napok telnek el úgy, hogy pár falatot eszek csak. Főleg amikor fogzok (és december óta folyamatosan jönnek a fogaim, egyik a másik után), vagy épp émelygős, hasmenős vírussal küzdök... És ha eszek is csak annyit, amivel annyira jól lakok, hogy éppen ne legyek éhes. S ha nem vagyok éhes, hiába akarnak etetni, nem fogok. Hiába indulni kell, és nem érünk korán haza, és tuti, hogy fél óra múlva már éhes leszek, akkor se. Szopizni bezzeg nagyon szeretek, ha tehetném, egész nap cicin lógnék, bárhol, bármikor. És ha már kaja, nagyon szeretem az almát (ez a jolly joker), már szigorúan héjastól, de legjobb ha egészben kapom!
Ebben a hónapban két felső szemfoggal gazdagodtam, de úton van az alsó kettő is.